Nagy Sándor (III. Alexandrosz) neve elválaszthatatlan a világtörténelem legnagyobb hódításaitól. Bár hadjáratai elsősorban Ázsia felé irányultak, az általa elért eredmények közül kulturálisan és stratégiailag is kiemelkedik Egyiptom, a Nagy Sándor által meghódított afrikai terület, amely évszázadokra megváltoztatta a mediterrán világ arculatát. De miért volt ennyire fontos ez a vidék, és hogyan vált a makedón király fáraóvá?
A hódítás, ami valójában felszabadítás volt
Amikor Nagy Sándor Kr. e. 332 őszén seregével átlépte Egyiptom határát, nem véres csaták várták, hanem ujjongó tömeg. Az egyiptomiak ekkor már közel két évszázada nyögtek a Perzsa Birodalom uralma alatt, amely tiszteletlen volt vallásukkal és isteneikkel szemben. A perzsa helytartó, Mazakész, látva a makedón túlerőt és a néphangulatot, harc nélkül adta át a területet.
Ez a békés átvétel tette lehetővé, hogy a Nagy Sándor által meghódított afrikai terület azonnal a birodalom egyik legstabilabb és leggazdagabb bázisává váljon.
Alexandria alapítása: Egy új világváros születése
Egyiptomi tartózkodásának egyik legmaradandóbb tette Alexandria megalapítása volt a Nílus deltájának nyugati ágánál. A legenda szerint maga a király jelölte ki a város falainak nyomvonalát. Alexandria nem csupán egy kereskedelmi kikötő lett, hanem a hellenisztikus kultúra központja, ahol a görög és az egyiptomi tudás összeért. Itt épült fel később az ókori világ leghíresebb könyvtára és a Pharoszi világítótorony is.
A sivatagi jóslat: Amon fia
A hódítás nemcsak politikai, hanem spirituális lépés is volt. Sándor kockázatos utat tett meg a líbiai sivatag mélyén fekvő Szíva-oázisba, hogy felkeresse Amon (Zeusz-Amon) jósdáját. Itt a papok „Isten fiaként” üdvözölték, ami megerősítette isteni származásába vetett hitét. Ez a mozzanat legitimálta uralmát a mélyen vallásos egyiptomi nép szemében: innentől kezdve nem idegen hódítóként, hanem a fáraók jogos örököseként és istenkirályként tekintettek rá.
Egyiptom sorsa Sándor után
Bár Nagy Sándor rövid időt, mindössze néhány hónapot töltött Egyiptomban, mielőtt továbbindult volna Perzsia szíve felé, az általa létrehozott rendszer tartósnak bizonyult. Halála után (Kr. e. 323) hadvezére, Ptolemaiosz szerezte meg az irányítást, megalapítva a Ptolemaiosz-dinasztiát. Ez a dinasztia – melynek utolsó uralkodója Kleopátra volt – közel 300 évig irányította az országot, és tökéletesítette azt a görög-egyiptomi kulturális fúziót, amelyet Nagy Sándor álmodott meg.
A Nagy Sándor által meghódított afrikai terület tehát nem csupán egy strigula volt a hódítások listáján, hanem a görög szellem és az ősi keleti bölcsesség találkozásának legfontosabb színtere.
Ez a cikk Egyiptom: A Nagy Sándor által meghódított afrikai terület titkai először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.